Kedves blogolvasók!
Mint azt már korábban is jeleztem, Janka születésével új blogot indítunk, szeretném ha ez a blog ezen a néven őrizné tovább hármasban eltöltött napjainkat.
Ezután itt lesznek olvashatóak írásaink:
http://borkajanka.blogspot.com
Maradtunk tehát a blogspoton, csak a dizájn változik, és a név. :-)
Továbbra is szeretettel várunk mindenkit, aki itt olvasott minket, és persze bárki mást is. Az új blogon természetesen még rengeteg csinosítást finomítást tervezek, de egy új poszt már most is olvasható ott, első négyesben töltött napjainkról.
2009. január 6., kedd
2009. január 5., hétfő
Itthon
Jelentem, már itthon is vagyunk. Most csak ennyi, később még jövök majd...ha lesz időm. :-)
Bori nagyon aranyosan fogadta itthon Jankát, és úgy tűnik engem sem utált meg örökre, amiért így itthagytam két napra. :-) Szóval öröm van és boldogság. :-)))
Bori nagyon aranyosan fogadta itthon Jankát, és úgy tűnik engem sem utált meg örökre, amiért így itthagytam két napra. :-) Szóval öröm van és boldogság. :-)))
2009. január 3., szombat
Gönczy Janka megérkezett!
Kedves Blogolvasók!
Megszületett kislányunk, Gönczy Janka!
Paraméterek: 53/2910, 2009.01.03. 07:06
ezek persze mind lényegtelenek, csak ez számít:
Ő és mamája is egészségesek, a szülés relatív simán ment (főleg, ha engem kérdeztek..), csak elég hosszúra sikerült, mert 9kor kezdődtek a rendszeres fájások, éjfélre mentünk be, és reggel 5 után indult meg igazán. Hamarosan hosszabb beszámoló, mind apai, mind anyai szemszögből.
Együtt a család (mínusz a fényképész):
Büszke apa öklét rágó lányával:
u.i Elnézést mindenkitől, hogy nem írtunk külön SMS-t, képeslapot, nem küldtünk postagalambot, ezek egy részét még pótoljuk, de mivel idén összesen 6 órát aludtam, ezekre mind nem jutott energiám, majd este. Kárpótlásul egy kép 2007. nyaráról:
2009. január 2., péntek
Vaklárma
Hát, ezt a forgatókönyvet is kipróbáltuk: ma reggel potyalátogatást tettünk a Szent Imre Kórház szülészetén.
Az elmúlt éjjel ismét alig aludtam valamit, 3-tól 8-ig szabályos, ám a kelleténél rövidebb tízperces fájásaim voltak. De jó erős fájások - szerintem. Kutyafüle - az NST szerint...
Negyed 6 óta forró dróton voltam a szülésznőmmel, aki 8-ig mindig várakozásra szólított fel, akkor viszont azt javasolta, hogy nézzünk be a kórházba. Én eddigre már olyan állapotban voltam(vagyok), mint egy kicsavart felmosórongy, de már útközben sejtettem, hogy nem lesz itt most ebből szülés, mert nem jöttek elég erősen a fájások.
A szülésznőm nagyon készséges volt, megvizsgált, rákapcsolt majdnem fél órára az NST-re, de ez idő alatt mindössze két fájásom volt, azok sem elég erősek. Így aztán nem lepődtem meg nagyon, hogy miután az ügyeletes orvos is megvizsgált, és ő sem látta úgy, hogy érdemes lenne maradnom, hazaküldtek.
A szülésznőm szerint azért nem tud beindulni, illetve továbblendülni ebből az állapotból a vajúdás, mert én még nem készültem fel lelkiekben a szülésre. Lehet, hogy igaza van, bevallom, rámtört a félsz rendesen, már éjjel, hogy mi vár rám... Ugyanakkor már valóban nagyon szeretnék túllenni rajta... Nem jó állapot ez így. :-/
Reggel már sírva búcsúztam Borikától, na ez is blokkolhatja a szülést, hogy teljesen kivagyok a tudattól, hogy itt kell őt hagynom napokra. :-(
Most pihenni fogok, a szülésznő azt javasolta, hogy próbáljak ülve aludni a kanapén, talán úgy kevésbé fognak gyötörni a fájások, mint fekve, de hangsúlyozta, hogy mindenképp pihenjek, mert ebben a helyzetben valóban az a legrosszabb, hogy felőrli az energiámat, anélkül, hogy a szülés haladna.
Úgyhogy most megyek és megpróbálok aludni, aztán meg meglátjuk. Drukkoljatok, hogy túllendüljek minden félelmemen, és valóban beinduljon már rendesen ez a szülés - és megszülessen a hugi!
Az elmúlt éjjel ismét alig aludtam valamit, 3-tól 8-ig szabályos, ám a kelleténél rövidebb tízperces fájásaim voltak. De jó erős fájások - szerintem. Kutyafüle - az NST szerint...
Negyed 6 óta forró dróton voltam a szülésznőmmel, aki 8-ig mindig várakozásra szólított fel, akkor viszont azt javasolta, hogy nézzünk be a kórházba. Én eddigre már olyan állapotban voltam(vagyok), mint egy kicsavart felmosórongy, de már útközben sejtettem, hogy nem lesz itt most ebből szülés, mert nem jöttek elég erősen a fájások.
A szülésznőm nagyon készséges volt, megvizsgált, rákapcsolt majdnem fél órára az NST-re, de ez idő alatt mindössze két fájásom volt, azok sem elég erősek. Így aztán nem lepődtem meg nagyon, hogy miután az ügyeletes orvos is megvizsgált, és ő sem látta úgy, hogy érdemes lenne maradnom, hazaküldtek.
A szülésznőm szerint azért nem tud beindulni, illetve továbblendülni ebből az állapotból a vajúdás, mert én még nem készültem fel lelkiekben a szülésre. Lehet, hogy igaza van, bevallom, rámtört a félsz rendesen, már éjjel, hogy mi vár rám... Ugyanakkor már valóban nagyon szeretnék túllenni rajta... Nem jó állapot ez így. :-/
Reggel már sírva búcsúztam Borikától, na ez is blokkolhatja a szülést, hogy teljesen kivagyok a tudattól, hogy itt kell őt hagynom napokra. :-(
Most pihenni fogok, a szülésznő azt javasolta, hogy próbáljak ülve aludni a kanapén, talán úgy kevésbé fognak gyötörni a fájások, mint fekve, de hangsúlyozta, hogy mindenképp pihenjek, mert ebben a helyzetben valóban az a legrosszabb, hogy felőrli az energiámat, anélkül, hogy a szülés haladna.
Úgyhogy most megyek és megpróbálok aludni, aztán meg meglátjuk. Drukkoljatok, hogy túllendüljek minden félelmemen, és valóban beinduljon már rendesen ez a szülés - és megszülessen a hugi!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
