2008. április 1., kedd

Szemtorna - anyai verzió

Na nem mintha én nem lennék fáradt, de kikívánkozik még belőlem egy részletesebb, vagy legalábbis érthetőbb ;-) megfogalmazás.
Szóval az én drága férjem a szemtornáról szerzett benyomásairól próbált itt értekezést folytatni, egyébként rendkívül szórakoztatóan. Minthogy maga a szemtorna is szórakoztató.

Néhány hete hallottam erről a módszerről, s mivel Bori szemével kapcsolatban pillanatnyilag azon az állásponton vagyok, hogy ami nem árt, az használ, leküzdöttem az alternatív gyógyászati módszerekkel kapcsolatban érzett kétkedésemet, és úgy döntöttem kipróbáljuk.

Áttanulmányoztam a szemtorna honlapot, majd írtam egy levelet a szakértőjének, mivel elsőre úgy tűnt, aránylag nehezen kivitelezhető, hogy egy ilyen picike gyerek is végrehajtsa a gyakorlatokat. A legtöbbel valóban ez is a helyzet, néhányat azonban ő is épp úgy végig tud csinálni a segítségünkkel, mint egy felnőtt, és ez a néhány gyakorlat is elegendő lehet a jelentős javuláshoz. A gyakorlatokat természetesen nem leragasztott szemmel kell végezni, ezért este fürdés előtt egy órával leveszem Boriról a tapaszt, és ilyenkor tornázik a szemecske.

Tegnapelőtt vágtunk bele először a gyakorlásba, és hatalmas élmény volt mindünknek. A sírás fojtogatott, de most meghatottságomban és örömömben, mikor láttam, hogy a gyakorlatok közben milyen szép egyenesen néz Borka!

A legfőbb gyakorlat annyiból áll, hogy jobbra balra hintázom, míg Bori a kenguruban, vagy kendőben csücsül, kivételesen arccal előre, és mivel fontos, hogy mindeközben nagyjából egy pontra fókuszáljon, ezért mindezt a tükör előtt tesszük. Ott aránylag garantált, hogy végig a saját tükörképére figyel.
Mikor elkezd fáradni, ez már kevésbé biztos, na ilyenkor jön a legendás Tasziló. :-) Ő egy élénkpiros, csörgőbörgő, tehát megfelelően figyelemfelkeltő, plüss víziló, akinek a kedvéért Borka továbbra is hajlandó a megfelelő irányba nézni.
Ezen kívül néha eltakarom a kezemmel az egyik szemét, és úgy rázom előtte Taszilót, jobbra, balra, le és föl. Ő pedig követi a szemével. Ami megnyugtató, tekintve, hogy épp ez a cél. :-)

Nagyon nagyon reméljük és bízunk benne, hogy ez az akció, rendszeres gyakorlással meghozza a kívánt eredményt, vagyis megússza Borka a szemüveget, de ha ez mégsem lehetséges, akkor is legalább csak egy rövid ideig kell majd viselnie. (Egyébként már csak 11 nap, és megyünk is kontrollra a szemészetre, úgyhogy hamar kiderül, hogy hogyan tovább.)

4 megjegyzés:

Ingrid írta...

Hűűű.. hihetetlenül ügyesek vagytok! Drukkolok, hogy 11-én csupa jót mondjanak Nektek!

panka írta...

Köszi Ingrid, én is nagyon remélem... Ma este pl. gyönyörűen nézett egyenesen a bal szemével is Borka, miután abbahagyta a zokogást a tapasz levétele után. :-/, meg persze :-) mert bizakodunk.

PM írta...

Az előző Apa poszton jót mosolyogtam, mostmár tökéletesen értem mi történt :) Szerintem ez tuti nem árt!!!! Ügyesek vagytok és drukk a kontrollhoz!

panka írta...

Köszi PM neked is, most már annyian drukkolnak nekünk, remélem nem hiába...