2008. december 29., hétfő

Egy csokor Borkaság

Csak úgy, mert ezeket is szeretném megörökíteni Boriról, annyira jellemzőek rá ezek a vicces kedvességek. :-)


Nagyon édesen hahózik. :-) Rászokott, hogy reggelente, de máskor is, ha eszébe jut, hahóval köszön. Csücsörít hozzá, és úgy mondja.


Ha előre mondjuk neki a számokat, aranyosan elszámol tízig. Persze tudom, hogy ennek a produkción túl semmi értelme nincs, hiszen fogalma sincs, hogy mit szajkózik olyan lelkesen, de talán a sorrend megmarad benne, és akkor majd könnyebben fog számolni akkor is, mikor már lesz számfogalma. De ha nem, akkor csak aranyos, és kész. :-)


Már nagyon régi játékunk, hogy "leharapja" a lábujjunkat. :-D Reggel, ha kikandikál a lábam a paplan alól, rögtön jön, és mondja, hogy "jaj jaj" merthogy nekem ezt kell reagálnom erre a támadásra. :-D De hihetetlenül óvatos ám, sose harapott még meg igaziból ilyenkor(egyetlen egy esettől eltekintve máskor sem), csak finoman megcsócsálja a lábamat.
Az új Sárika babájának csupaszok a lábacskái, úgyhogy vele is eljátszotta már ezt a játékot párszor. :-)


Énekelget. A Bóta, bótát már írtam régebben, mostanában inkább azt mondja rá, bótata. Ezen kívül a tentét énekli még napjában többször a babáinak, persze dallam nélkül, de felismerhető, hogy ő most "énekel". Karácsony napján egy új dallal lepett meg minket, azóta ez a sláger, egész hosszú ének, saját szerzeménye, a lényege, hogy közben a nyelvét kell fogdosnia a kezével. :-D


Szeret bírkózni Lacival, sikítozva tombol olyankor, de pont ezt szeretem benne, hogy az ilyen kis vadócságai mellett ugyanő az, aki képes fél órán át ülni mellettem, és nézegetni egy szakácskönyvet, csak mert én azt csinálom. És míg az egyik pillanatban hangosan berregve tologatja a kisautóját, vonatát, addig a másikban félrehajtott fejjel cukiskodva csipogja a rózsaszín kiscipőjére, hogy "csini". :-)


Hihetetlenül jól felismeri a könyveit a gerincükről is, azonnal a megfelelő hívószavakat ismételgeti belőle, és a sorrendet is tudja fejből, még mielőtt lapoznék, már mondja is, hogy mi van a követező oldalon.


Vannak teljesen idióta szórakozásaink, ezeket totális fáradtság esetén, sírás ellen szoktam bevetni nála. Ilyen a büdimanózás, elképesztően összetett játék: a lényege, hogy én mély hangon mondogatom, hogy büdibüdibüdimanó, és közben megpuszilgatom a pocakját, ő pedig visítva röhög. :-) Pelenkázás közben játszom vele, ha már nagyon nem bírja türelemmel.


Van Borinak egy mániája, ami lassan már az agyunkra megy, de azért vicces: néhány hete teljesen rákattant egy Péterfy Bori számra: Nézz mélyen a szemembe... Az egyik sora úgy szól: hajolj bele a hajamba, ez tetszett meg Borinak, és napokig követelte napjában hússzor, hogy "néni, hajajja!!!". Még mindig eszébe jut párszor, de keményen ellenállunk, mert lassan piros kiütéseink lesznek ettől a számtól. :-)


Van egy szokása, ami nagyon aranyos, de nekem kicsit szívfacsaró is, abból indult a dolog, hogy ha nagyon belelovalja magát a sírásba, én azt szoktam neki mondani(kiabálni...) hogy hagyja abba. Néhány hete, ha kezd elkeseredni, úgy hüppög: "abba...abba..." és látszik, hogy győzködi magát, és tényleg próbálja abbahagyni.


Továbbra is csupa szeretet, rengeteg puszit és simogatást kapunk tőle, mi is, a babái is, állatkái is, néha csak úgy odajön hozzám, és megsimogatja a lábamat, ha épp azt éri el.

Ha puszit ad, azt mondja "kapa" ami abból ered, hogy én szoktam úgy kérdezni tőle, hogy kapok-e egy puszit. Erre válasz tehát, hogy kapa, és jön a finom nyálas puszi. :-)

Hát most ennyi jutott eszembe, de még rengeteg kis aranyossága van Borinak, amik miatt nagyon vidám vele az élet.

Még ilyen napokon is, mint a mai, pedig ma nincs sok okom a vidámságra: délelőtt egy fincsi kis gyökérkezelésen estem át a fogászaton, mivel tegnap bedurrant az egyik fogam. :-( Kicsit igazságtalannak érzem a helyzetet, mert szeptemberben, minden félelmemet leküzdve direkt elmentem fogorvoshoz a terhesség miatt, és akkor mindent rendben láttak.
Erre most, hogy bármelyik nap megszülhetek, kapja magát, és belobban az egyetlen igazán problémás fogam. A következő időpontom gyökértömésre konkrétan január 5., tehát a szülés kiírt napja. Megbeszéltük a fogorvossal, hogy vagy megyek, vagy nem, kedvesen megjegyezte, hogy a szülőágyról azért ne másszak le emiatt, de nem vagyok tök boldog, mert párnapos gyerek mellől sem volt vágyam fogorvoshoz rohangálni, márpedig most kénytelen leszek, mivel ez egy többlépcsős folyamat, minimum 3 hetes kezelést jelent. :-( Hát ez van, én már inkább nevetek rajta - mondjuk ebben része van annak is, hogy szerencsére nem fájt a kezelés(hála az érzéstelenítőnek - remélem a babát sem zavarta) és azóta sem fáj, mióta elszállt az injekció hatása. Borka meg végképp gondoskodik róla, hogy mindig legyen min mosolyognunk. :-)))

7 megjegyzés:

PM írta...

Nagyon tündéri lányotok van :)))) Olyan jók ezek a közös szokások :)))
A fogadat nagyon sajnálom, remélem minél kevesebb fájalommal megúszod :(

Névtelen írta...

Panka, ezt jól kifogtad... Nagyon drukkolok, hogy gyorsan túl legyél ezen a kezelésen, persze nem jött jókor, de még mindig ez legyen a legnagyobb bonyodalom! :)
Borka biztosan ad rá gyógyító puszikat. :)
Az erkélyen mi az a mosogató Borka mögött? Csak nem a várva-várt pult-fejlesztés a konyhában?!
Millió puszi Nektek, és nagyon sokat gondolok Rátok, hogy hugi mikor érkezik.

F.B. Dóri írta...

Ó! A gyökérkezelésért nagyon sajnállak. Kitartás!

Viszont a többi történet nagyon szórakoztató volt és némelyik igen ismerős. (pl. a könyvet gerincéről felismerős, mesét előre mondós rész) :))

Ingrid írta...

Juj! Nem örülök a fogadnak... mármint a problémának... remélem jól alakulnak a dolgok azért és nem fog fájni!

Bokra egyszerűen fantasztikus csaj! Nagyon imádom a Borkaságokat, hiszen mindig "előrevetíti" azt ami nálunk fog történni pár hónap múlva. Nagyjából :)

panka írta...

Köszönöm az együttérző szavakat, de szerencsére minden várakozásomon felül könnyen megúsztam ezt a fogfájósdit, a kezelés után három órával már vígan falatoztam, és azóta se fáj, kicsit óvatosan rágok azon az oldalon, de egyébként rendben van. :-)

Borka nevében is köszönöm a kedves szavakat, szerintem is tündéri csaj, de hát az én véleményem ugye elfogultság miatt nem számít. :-)))

Noémi, neked nagyon éles szemed van... :-D Most lebuktattál: a mosogató az erkélyen valóban a konyhafelújítás miatt volt ott, viszont már két hete meg is történt a csere, és ez a kép bizony akkorról való, nem mostani, csak Borka olyan aranyosan vidor rajta, hogy gondoltam megmutatom. :-)

PM írta...

Nagyon Boldog Új Évet Kívánok Nektek :)
Bár az már biztos, hogy nagyon boldogan indultok neki :)))))

Névtelen írta...

küldjétek át, mi még mindig szeretjük a hajajját ;)

és persze buék, meg a kisebbik is bujjék már ki :)