Közös születésnap

Ketten ünnepeljük ma születésünk napját: Bori 8 hónapja született, én pedig 300. :-D
Lehet számolgatni...

Íme Borkáról a hófordulós beszámoló a múlt hónapban bevezetett módszer alapján:

Testi fejlődés

Csipeszfogást alkalmaz: Igen.
Képes az egyik tárgyat a kezében tartani és manipulálni vele, miközben a másikat figyeli: igen, ügyesen megosztja a figyelmét.
Rámutat dolgokra, és szemével követi azokat a tárgyakat, amelyekre rámutattunk: Nem mutat rá a tárgyra, amit akar, hanem egész testével felé lendül, megfeszül. Ha mi mutatunk valamire, csak úgy néz arra, ha a szeméhez közelről indítom az ujjamat, és úgy vezetem a tárgyhoz, akkor nézésével követi az ujjamat, és meglátja végül, hogy mire mutatok. Lehet, hogy ez összefüggésben áll a szemproblémával.

Úgy is tud előre vagy hátra kúszni, hogy az egyik kezében tart valamit: Tud.
A bútorokba kapaszkodva feláll: Na ettől szerintem még nagyon messze vagyunk...
Ha valaminek nekitámaszkodhat, már úgy is megáll, hogy a kezét nem használja: Mondom, szó sincs semmiféle állásról, még ülni sem tud.
Álló helyzetben az egyik lábát a másik elé helyezi: Értelemszerűen ilyen sincs még. Úgy látom, Borikámat per pillanat tökéletesen kielégíti, hogy kúszva bárhová eljut, így egyelőre nem forszírozza más mozgásformák megismerését. Mostanában néha megpróbál felülni, valamint egyre ügyesebben gyakorolja a négykézláb állást, a haladás formája azonban továbbra is a kúszás.
Tapsol és integet: Hát integetni talán integet, néha csinált már olyasmit, de tapsolni nem szokott.
Mindent megkóstol: Na, ez aztán nagyon jól megy!

Szociális fejlődés

A neki nem tetsző tárgyakat ellöki magától: A cumisüveget, ha már eleget evett.
Ragaszkodik a szüleihez, az idegenekkel jobbára óvatos: Igen, néhány hete látom az egyértelmű jeleit, hogy megkezdődött Borkánál a szeparációs szorongás. Elsírja magát ha idegent lát, különösen, ha férfi az illető. Ilyenkor csak nálam nyugszik meg.
Megsimogatja a tükörképét, rámosolyog és megcsókolja: Azért ennyire nincs elragadtatva magától. Mosolyog a kislányra tükörben, mindig megnézegetjük és tetszik neki, de puszi, meg simogatás nincsen. Csapkodja a tükröt.
Kiabál, hogy felhívja magára a figyelmet: Hát persze!
Ha nem is látja vagy hallja, utánozza az embereket és viselkedésüket: Engem szokott utánozni. Konkrétan a bosszankodó sóhajaimat. Vicces visszahallani. :-D
Nem szereti a korlátokat: Mármint képletesen? :-D Hát valóban kicsit zokon veszi, ha mi akarjuk megmondani neki, hogy mit csináljon és mit ne. :-)

Értelmi fejlődés

Emlékszik a múltbeli eseményekre: Hát most ezt honnan tudjam??? Nem nagyon mesél ilyesmiről... :-) Na jó, hát nyilván emlékszik, de ennek nem látom különösen szembeszökő jelét egyelőre.
A tárgyakat mint külső, háromdimenziós valóságot veszi szemügyre: Igen, tudja már régóta, hogy azok nem hozzá tartoznak.
A „mamá”-t és a „dadá”-t mint neveket ismételgeti: A mamát mondja nekem, de néha csak úgy, a maga örömére is. Dadát én még nem hallottam tőle.

Amit ezen kívül fontosnak tartok elmondani róla: Bárhová eljut kúszva, néhány hete már a konyhába is kijárkál így, nagy-nagy örömömre...
Kedvenc játéka mostanáság, hogy berreg, mint egy kisautó. Rengeteget beszél, gagyarászik. Értelmetlen halandzsa, de értelmes, ellesett hangsúlyokkal, hanglejtéssel. Vicces. :-) Bár rendkívül mozgékony, ha nyüzsgés, és sok esemény van körötte, azt akár fél órán át is nyugodtan figyeli, élvezi.

Ilyen a nyolc hónapos Bori.

És hogy milyen a 300 hónapos Panka? Hát azt hiszem az egy elég hosszas beszámoló lenne... Nem kezdek bele.
De elég boldog. Ez biztos. :-)