2008. május 4., vasárnap

Anyák napja és majálisok

Boldog anyák napját kívánok minden kedves blogger és nem blogger anyukának! :-)))

Jómagam a lent látható gyönyörű képösszeállítást kaptam a jeles nap alkalmából(zene is tartozik hozzá, csak szólok, ha valaki nem vette volna észre :-) ) , valamint egy Toblerone csokit. Egyelőre mindkét ajándék kiötlésében és megvalósításában az én kedves férjem jeleskedett, de ez nem sokáig lesz így. :-) A csokit egyébként Bori csak egy kisebb huzavona után adta oda, majd szó szerint kinézte a számból, de ez semmit sem vont le a kedves gesztus értékéből. :-D

Egyébként pedig a következő izgalmas dolgok történtek velünk az utóbbi napokban:

Mivel Borka most már minden kétséget kizáróan tud ülni, végre teljesen birtokba vehette az etetőszékét, s így egyre gyakrabban teszi tiszteletét a közös családi étkezéseken. Őszintén állíthatom, hogy a viselkedése nem hagy maga után semmi kívánnivalót, nagyon szépen, kulturáltan, korához képest minimális maszatolással eszik. És közben még cuki is. :-)



Csütörtökön a Római parton jártunk barátainkkal, sajnos nincs rá elfogadható bizonyítékunk, hogy Bori is velünk tartott, mivel miután legurított egy krigli sört, hátradőlt, hangosan horkolni kezdett, és csupán ennyi látszott belőle.

:-DDD


Másnap azonban megemberelte magát, visszaváltozott aranyos kislánnyá, és egész nap az újonnan vásárolt hiperszupercsillivilli játékával játszott. De tényleg, végre sikerült egy olyan játékot vennünk neki, ami igazán érdekli, nekünk is tetszik, egyébként olcsó is volt, mellesleg pedig még fejlesztő hatású is. Szóval a fejlesztő pad az új családi kedvenc.



A mai napot Horányban töltöttük az évenként megrendezésre kerülő, több mint 25 embert megmozgató gigamega családi partin. Laci rokonai immár hagyományszerűen gyűlnek össze minden május elején egy nagy bográcsolásra. Rengeteg gyerek volt, Borka egyik ámulatból a másikba esett, de emellett még arra is jutott energiája, hogy kifogástalanul futtassa a "demo verziót" :-) , úgyhogy most mindenki szentül meg van róla győződve, hogy a mi gyerekünk egy angyal, aki azt sem tudja, mi fán terem a sírás, és a nyűgösködés. No, persze ez természetesen pontosan így is van. ;-)


Pléden cukiskodik egyedül.

Pléden cukiskodik Papával.

Végül azért ma is rástartolt a sörre... Hm, kezdünk aggódni, hogy egy zsengekorú alkoholfüggőt melengetünk a keblünkön... :-D

7 megjegyzés:

Ingrid írta...

Végignevettem a beszámolót, köszönöm a jókedvű reggelt, Panka! :)))))))
Borka gyönyörű! Imádom a szemüveges fotóit! Tartalmas, szép hétvégétek volt.
Heléna is ül már etetőszékben, csak neki dönthető és olyan benne, mint egy török-basáné... és hasonló kis fejlesztő játéka is van, alig várom, hogy tologassa ;)

Ingrid

PM írta...

:))))))))
Ez de helyes volt :)))) Annyira imádom Panka képeit, olyan szép kislány és tényleg annyira cuki :D Még a sörözést is meg lehet Neki bocsájtani. Szuper a játéka is :)

panka írta...

PM, :-))) Köszönjük a bókot, bár gyanítom, inkább Borkának címezted... :-D

Én már kinőttem a szép kislány korból - bár szerénytelenség nélkül állíthatom, volt olyan is, majd egyszer megpróbálom beszkennelni pár gyerekkori fotómat.

Természetesen semmi gond, csak azért említem meg, mert mostanában többen is összekevernek minket, ami egyébként gondolom abból adódik, hogy a Panka a köztudatban nagyon gyereknévként él. De hát ez van, engem is kislányként kezdtek így hívni, csak aztán rajtam ragadt. Nagyon kevesen szólítanak a becsületes nevemen, Annának. :-)))

Ingrid írta...

Hmmm.. épp a napokban gondolkodtam a neveden :) Én is mindig keverlek Benneteket :)
De így érthető, az én Anna barátnőmet is Pannizzák (igaz, az nem Panka!). Pedig olyan gyönyörű név az Anna! Nekem nagyon tetszik, Heléna majdnem Anna lett, aztán Hanna, és ebből valahogy a Helénára nyergeltünk át. :)

panka írta...

Ingrid, nekem is nagyon tetszik az Anna, én szívesen is veszem, ha így szólítanak, munkahelyeimen hívtak így, de a család és a barátok mind a Pankát tudják, és őket már lehetetlen lenne leszoktatni erről.

Én is gondolkodtam rajta Borinál, hogy legyen Anna, és akkor őt úgy is hívtam volna, nem becéztem volna, csak aztán úgy gondoltam, mégsem szerencsés, ha ugyanaz a keresztneve, mint nekem.
A ti neveitek gyönyörűek, nagyon jól választottál Te is, és anno a szüleid is! :-)

Bea írta...

Tökéletesen egyetértünk a kedves rokonokkal: Borka egy angyal!
Sört pedig szerinem csapatszellemből iszik.
Áron és ÁronAnyu

Névtelen írta...

azazhogy inna, khm...