Nálunk is itt járt...

Hát ki más, mint a Mikulás? És hozott a zsákjában Borkának mindenféle jót: almát, narancsot, egy csokimikit, és egy virgácsot is, mert mifelénk ilyen szigorú Mikulás jár, hogy még egy ilyen jó kislánynak is hoz fenyítőeszközt, hogy azt a kevés nyafogást is kisuppogassa belőle, ami néhanapján előfordul. :-) Na és, mivel a Mikulás jól ismeri minden gyerek titkos kívánságát, természetesen könyv is lapult az ajándékok között: Pom-pom karácsonyáról szóló. Ez máris garantált siker, tekintve, hogy a főszereplő neve könnyen kimondható, és így azonnal a sokat emlegetett sztárok közé lépett elő Borka világában. :-)

Érdekes egyébként, hogy bár Boribon az überalles minálunk, Borka az ő nevét nemigen próbálja mondogatni, csak hozza a könyvet, meg néhány kedvenc mozzanatot emleget a történetekből - ááááá a betegesből, brrrr-az autósból, bumm-a lufisból, stb.


(Khmm, bár valaki más érkezett volna ma hozzánk, nem Pom-pom, legalábbis mi mást beszéltünk meg a Mikulással, csak valahol a Pozsonyi úton lerobbant a szánja nagy bánatunkra, így nemhogy az eredetileg beígért december 4-re, de még mára sem ért ide Kipp-kopp, ahogy a névnapi ajándékok sem... De ezt csak mi tudjuk, Borka nem, így aztán csalódottságnak nyoma se volt rajta. :-) A megkésett kis gesztenyebaba pedig így talán majd a karácsonyfa alatt fog csücsülni a róla szóló mesekönyvekkel együtt. )

Így örült Bori az ajándékoknak:

Ilyen büszkén cipelte le-föl a lakásban az almát meg a narancsot. :-) Szegény csokimikire, akit csak azért tettünk a csomagba, hogy ne tűnjünk már nagyon szőrösszívű szülőknek, estig rá se nézett, szóval nem mondhatnánk, hogy lázba hozta Borkát.

Egy ilyen kompánia is érkezett hozzánk: