9 hónapos

Már csak 3 hónap, és 1 éves lesz! :-) Ez hihetetlen, mert nekem úgy tűnik, mintha nemrég lett volna fél éves, és furcsa belegondolni, hogy már csak ugyanennyi idő telik el, és tényleg az első szülinapját fogjuk ünnepelni.

Na, de ne szaladjunk ennyire előre...
Lássuk, milyen is most a mi 9 hónapos Borka manónk!

Testi fejlődés
Tapsol és összeütöget tárgyakat: Nem tapsol, de tárgyakat össze szokott ütögetni.
Egy kezével vesz föl két tárgyat: Ha két aránylag kicsi és puha tárgyról van szó, mondjuk kis plüssökről, akkor megteszi.
Az apróbb tárgyakat a hüvelyk- és a mutatóujjával közelíti meg, a nagyobbakat mindkét kezével: Azt a jellegzetes csipeszfogást, amit több kisbabánál is láttam már, Bori még nem alkalmazza, de ez pont szóba is került a mogásvizsgálóban, és mondta a gyógypedagógus hölgy, hogy ez nem baj. A kétkezes fogás sima ügy. :-)
Ha megkapaszkodik, állni is tud: Igen, általában belénk szeret kapaszkodni, de az asztalba is próbált már. Még nem tudja magát egyedül teljesen felhúzni állásba, de ha kicsit segítünk neki, akkor viszont kapaszkodva megtartja magát állva pár másodpercig, akár fél percig is.
Kúszás közben meg tud fordulni: Ez szinte a kezdetektől megy neki, mióta csak megtanult kúszni.
Felmászik a bútorokra: :-))) Kell-e ide bármit is írnom a múltkori asztalban-kuckózós képek után?

Szociális fejlődés
A szülők közelében szeret játszani: Jajjj. De még mennyire. Ha leülök ide a számítógép mellé, azonnal teper ide hozzám, amit csak azért nem díjazok annyira, mert ez az egyetlen pontja a lakásnak, ahol nem tudtuk teljesen elrejteni a vezetékeket. Valamint nagyon félek, hogy a gurulós székkel egyszer véletlenül agyonnyomom az ujját.
Szándékosan kiválaszt egy játékot, hogy azzal játsszék: Igen.
Érzékenyen reagál a többi gyerekre, sír, ha azok sírnak : Igen, ez is stimmel, olyan aranyos, mikor gyereksírást hallva kétségbeesetten rám néz, majd rázendít. Orvosnál gyakori jelenet. A múltkor is egy másik baba kapott oltást, Bori nem is, de épp úgy bömbölt, mintha őt döfték volna meg. Pedig előtte semmi baja nem volt. Szociálisan érzékeny gyermek... :-)
Kezdi megtanulni, hogyan védje meg saját magát és a holmiját : Hm. Hát nem nagyon járunk gyerektársaságba, szóval fogalmam sincs. Az egyetlen baba, akivel viszonylag rendszeresen találkozik, Bogica, de hát ő meg még annyira csöpp kis manó, hogy nem jelent semmilyen veszélyt Bori játékaira.
Kezdi felmérni az emberek hangulatát: Igen, de Borka erre mindig is érzékeny volt. Ha én dühös, feszült vagyok, ő is nyugtalan lesz, ha vidámak vagyunk, velünk kacarászik.
Játékot kezdeményez: Hááát... nem tudom. Azt hiszem még nem nagyon csinált ilyet, de lehet, hogy csak én nem vettem észre.
Utánozza a köhögést, a nyelvcsattogtatást, sziszegést: Nem, de ezek bármelyikével le lehet őt nyűgözni, a nyelvcsattogtatáson pedig hatalmasakat kacag is.
Előad a közönségének, megismétel valamit, ha megtapsolják: Hm. Hát be kell valljam, ezen a meghatározáson ledöbbentem, és elgondolkodtam... Lehet, hogy én vagyok kifacsart gondolkodású(de most komolyan, néha tényleg úgy érzem), de én erről azt gondolom, hogy a gyerekem nem bazári majom, nincsenek mutatványai, én nem a közönsége vagyok, ergo nem megtapsolom, hanem mondjuk megdícsérem, ha tetszett, amit csinált. Az más persze, ha spontán úgy alakul, hogy egy gyerek élvezi, hogy produkálhatja magát, de nálunk egyelőre nincs példa ilyesmire, és én nem is gerjesztek hasonlót. (Írásban nem megy át a hangsúly, ez nem valami dühös, vagy kioktató kirohanás volt részemről, tényleg csak egy gondolat. Lehet, hogy nincs igazam, nem tudom.)

Értelmi fejlődés
Felfed egy játékot, ha részben takarva látja: Felfedi :-), de meg kell, hogy mondjam, Borit továbbra sem kötik le a kukucsos, elbújós játékok, se emberrel, se tárggyal. Sőt, néha kimondottan dühös lesz, ha ilyennel akarom szórakoztatni. Ezt tényleg nem értem, mert úgy tudom, a kukucs játék gyakorlatilag minden kisbaba kedvence.
Lehet, hogy megun egy sokszor ismételt játékot, tevékenységet vagy más ingert: Igen, és akkor nyüszít. :-)
Emlékezhet egy az előző nap játszott játékra: Nem tudom, nem vettem még észre ilyesmit.
Egyszerű utasításokat követni tud: Igen, ha akarja... Pl., hogy nem szabad. Na jó, a "Gyere ide!" felszólításra mindig tényleg elindul felénk, csak általában félúton feladja, és sírni kezd, hogy vegyük föl.
Tudatosul benne a függőleges tér, fél a magasságtól: Igen, ez már több hete igaz rá, a mérlegét pl. le kell tennünk a földre, ha beletesszük őt, mert a kispolcon, ahol áll, már félt benne. Remegett, és sírva fakadt. Természetesen a magasságtól való félelem nem gátolja meg abban, hogy pl. fejest ugorjon az asztal aljából. :-)

Eddig a száraz tények. Amit még hozzá tudok tenni:
Az elmúlt hónapot nagyban meghatározta számunkra, hogy fény derült Bori szemproblémájára, no meg, hogy megkapta a szemüveget. Annak ellenére, hogy ez még mindig bánattal tölt el minket, reméljük, és látunk is arra utaló jeleket, hogy ez sokat lendít majd a fejlődésén, hiszen nem mellékes tény, hogy eddig nagyon nagyon rosszul látott.

Mondok egy példát. Egészen eddig alig érdekelték a kis mesekönyvei, legfeljebb rágcsálni akarta őket. Mióta megvan a szemüvege, egész meséket(persze csak pár mondatos bébimesékről van szó) hallgat - és főleg néz - végig, de a legdöbbenetesebb mégis az volt, mikor a napokban a bábozós mesekönyvében (ami eddig sosem érdekelte) észrevette a nyuszi bábot, és határozott mozdulattal odanyúlt, és megsimogatta. Eddig szegénykém nyilván csak egy foltot látott ott, most viszont azt is, hogy az egy puha, térbeli, mosolygós figura.

A mászást, ülést segítő játékokat szívesen játssza, reméljük ezek is használnak hamarosan, de ebben nincs semmi kényszer, ha történetesen továbbra is csak kúszik még pár hétig, akkor sem dőlünk kardunkba. :-)

A végére egy gyanúmat hagytam, de elég erős gyanú ahhoz, hogy megosszam olvasóinkkal. :-)
Szerintem érti a Papa, és a Nagymama szavakat. Mindkét személyhez erős érzelmi szálak fűzik :-D, magyarán szólva imádja őket, és megfigyeltem, hogy ha ők csöngetnek, és mondom Borinak, hogy jön a Papa, vagy jön a Nagymama, akkor ezerrel elkezd vigyorogni és ficánkolni, míg ha bárki mást "jelentek be", arra csak komoly, érdeklődő fejecske a reakció.
Ilyen okos. :-)
És ilyen aranyos: