Álmok

Alapvetően nem igazán hiszek az álomfejtésben, legalábbis a babonás jellegűben semmiképp. Azt elfogadom, hogy lehet logikus magyarázata annak, hogy milyen dolgokat ventillál ki magából az ember éjjelente gondolati síkon, de a spirituális, misztikus álom-magyaráztoktól többnyire elázárkóztam...

Mígnem terhes lettem Borival... és nagyon különleges élményekben lett részem. Nem tudom hogy milyen logikus magyarázatot lehetne találni arra, hogy Borika szabályosan megüzente nekem az álmaimban, hogy ő kislány. Tudni kell, hogy Boriról a terhesség 28. hetében, tehát igencsak későn derült ki, hogy milyen nemű. Előtte az orvosom soha nem tudott nekem semmit sem mondani a neméről, egyszerűen sosem mutatta úgy magát. És ennek ellenére, én már egészen a terhesség legelejétől minden babás álmomban (amiből jópár akadt) kislányt szültem, kislányt dajkáltam, így egy idő után már magam is biztos lettem benne, hogy kislányt hordok a szívem alatt. Holott ráadásul ébren, a tehesség elején nagyon nagyon fiús anyának képzeltem magamat, és meg voltam róla győződve, hogy nekem csak fiam lehet. :-)

Mivel ezek az említett álmok egyébként is nagyon nagyon érdekesek - sőt, kimondottan a bizarr kategóriába tartoznak - elmesélem ezeket most, hogy fennmaradjanak írott formában. Ezek azok a típusú álmok, amikre az ember évek múltán is emlékszik, vannak ilyen kiemelt álmok, amiknek minden mozzanata beivódik az emberbe, épp azért, mert valami nagyon jelentős üzenete van.

Az nyilvánvalóan természetes, hogy egy várandós nő gyakran álmodik kisbabáról, és leggyakrabban úgy éli meg álmában, hogy a saját gyerekéről van szó. Az is természetes, hogy a szülés is gyakran szerepel egy kismama álmaiban, ez valószínűleg egy kis stresszoldás előre vetítve.
Borival a hasamban két ilyen különleges álmom volt, ezeket osztom most meg itt. (Több álmom is volt, amiben kislányként szerepelt, de ez a kettő maradt meg bennem élesen.)

Nos, az első álmomban szültem. Úgy indult az álom, hogy fekszem a nőgyógyászati vizsgálóban, és az orvosom megnézi, hogy milyen erősen tudok nyomni, majd megdicsér, hogy ez így remek, ha a szülésnél is így fogok nyomni, hamar meglesz a baba.
A következő képben pedig már szültem is, nyomtam, nyomtam iszonyatosan, minden erőmet beleadva, és valóban hamarosan meg is született a baba, de azonnal elvitték, nem tudtam megnézni. Furcsa módon ez álmomban nem zavart, békésen elaludtam, másnap reggel viszont, mikor fölkeltem és meglátogattam a babámat, döbbenten, és persze kicsit ijedten konstatáltam, hogy a kisbabám nem ember, hanem egy MÁKOS PITE. :-O :-D
Nagyon nagyon furcsa érzés volt ez álmomban, mert egyrészt szomorú voltam, másrészt viszont azonnal működésbe lépett bennem az anyai ösztön, és rögtön magamhoz ölelgettem a kis mákos pitémet, aki mellesleg mákos piteként is lány volt, és biztosítottam róla, hogy mi így is szeretni fogjuk, ő a mi gyerekünk, bármi is legyen. Volt kis arca a mákos pitének, és kifejezetten aranyosnak találtam, csak értetlenség volt bennem, hogy hogyhogy nem tudtuk eddig, hogy ő nem baba, hanem mákos pite.

Az álom magyarázata persze nem bonyolult, azóta több helyen is olvastam, hogy nagyon gyakori, hogy kismamák azt álmodják, hogy nem babát, hanem valami kis tárgyat, vagy állatot szülnek, és ez annak a félelemnek a kivetülése, hogy esetleg fogyatékos, sérült, beteg csecsemőt hoznak világra. Nyilván nálam is erről volt szó, de hogy miért pont mákos pitének álmodtam a gyereket, azt nem tudom. :-) Felébredvén egyébként egyrészt nagyon nagyon nevettem ezen az álmon, másrészt viszont egy kicsit nyomasztó is volt, mert óhatatlanul is az jutott erről eszembe, hogy vajon tudnám-e ilyen őszintén szeretni a születendő gyerekemet, ahogy álmomban, ha valóban mákos pite, vagyis sérült lenne... Ezt a mai napig nem tudom, és legyünk őszinték, nem is akarom megtudni.

A másik álmom Borival pedig az volt, hogy hazaviszem a kórházból a kislányomat, álmomban gyönyörű, finom arcvonásai voltak(akárcsak Borinak :-) ) viszont hatalmas kék szemei, ami mondjuk Borinak nem lett, de nem is ez volt furcsa, hanem, egyrészt, hogy már álmomban sem értettem, hogy miért van ez a szerencsétlen gyerek csupa csipkébe öltöztetve, mikor én sosem adnék ilyet a gyerekemre, majd a szobába toppanva a 3 napos gyerek tisztán megszólalt, és a polcon lévő babákra mutatva azt kérdezte: Anya, ezek néger babák? :-D
Kérem senki ne véljen rasszista felhangokat felfedezni az álmomban, fogalmam sincs, hogy miért ezt az idióta mondatot hallottam álmomban, ez mellékes.
Ebből az álomból ébredve azt éreztem, hogy a bennem fejlődő gyerek gyönyörű, és kivételes, kiemelkedő képességekkel rendelkezik. :-) Ez egy határozottan megnyugtató álom volt, némi vicces éllel.

És hogy miért írtam le mindezt épp most?
Hát természetesen azért, mert megint álmodtam... Picurral való terhességem során először álmodtam vele. Rögtön a születését álmodtam meg - ó, bárcsak valóban ilyen könnyű lenne majd, mint amilyennek most álmodtam! Fájt ugyan álmomban is, de nagyon gyors szülés volt, és két nyomásra kicsusszant belőlem... a kisfiam. :-D Szóval most fiúnak álmodtam a bennem lakozót, ami Borival egyszer sem fordult elő...
Nem akarok ennek nagy jelentőséget tulajdonítani, főleg mivel előtte való éjjel meg épp azt álmodtam, hogy két kislányom van, mindenestre foglalkoztat a dolog... hogy hátha tényleg így üzen a kicsim...
Egyébként, ennek az álomnak is volt egy furcsa mozzanata, a szülés kellős közepén kihívott a szülőszobáról egy nővérke, hogy menjek, mert megcsászároznak. Én persze totális pánikba estem - valóban borzalmasan rettegett rémem a császármetszés, nagyon félnék, ha arra kerülne sor - de mentem vele, mert mondta, hogy muszáj. Már majdnem belémnyomták az epidurális érzéstelenítést(aminek a gondolatától szintén lúdbőrözik a hátam, inkább 3 szülés, mint hogy a gerincembe tűt döfjenek), mikor kiderült, hogy hálistennek tévedésről van szó, mégsem engem kell császározni, mehetek vissza szülni. :-)
Hát ennyit az álmaimról. Szerintem érdekes, gondoltam, megosztom.

Visszatérve a rögvalóhoz: Borika beteg. :-( Igaziból, sajnos, nem álmomban. Már délután föltűnt, hogy rengeteget aludt, mikor fölkelt már tüzelt az egész gyerek, 38 fokos láza van, kapott lázcsillapítót, most alszik. Egyelőre nem látom, hogy mi más baja lenne, bár valami kiütés-féléket láttam a testén, de még reménykedem, hogy hátha csak valami kis nátha, és nem az épp aktuális vírust kapta be.