Épp emiatt most sajnos nincs kedvem újból ugyanolyan részletességgel megírni mindent, csak nagyvonalakban.
Beszámoltam a szombatunkról, amikor is Borkához egy fess fiatalember érkezett látogatóba. Máté apukája Áron az én osztálytársam volt gimnáziumban, innen az ismeretség a közel 20 hónapos nagyfiúval. Borika nagyon nagyon örült neki, hihetetlenül fel volt dobva, hogy majdnem egykorú játszótársa akadt. Máté pedig udvarias, jólnevelt gyermekként tűrte Borka rajongását. :-) Igazán aranyosak voltak, nem volt semmi komoly súrlódás, ügyesen megoldották azokat a helyzeteket is, mikor mindketten ugyanazt a játékot akarták volna megkaparintani.
Itt tekinthetők meg a vidám találkozó további képei.
Szombat estére még nekem is jutott egy kis kimozdulás, ami figyelembe véve a depresszióhoz közelítő kedélyállapotomat, igazán jól jött. Végre akadt egy olyan program, ami kellőképpen közelinek és nyugodtnak ígérkezett ahhoz, hogy én is bevállaljam: egy barátunknál ültünk Szilvia napot. Jó volt embereket látni végre...hát igen, nekem most már lassan ez is eseményszámba megy. :-(
A tegnapi napunkról pedig semmi különöset nem tudok írni, Laci délután focizni volt a barátaival, ezalatt mi Borkával főztünk, és játszottunk itthon, a nap fennmaradó részében pedig családilag mókáztunk, punnyadoztunk. De nem is hiányzott semmi más program, örültünk, hogy nyugiban együtt lehetünk hármasban(három és felesben :-) ), főleg mivel jövő hétvégén ez nem így lesz, mert Lacinak egy kötelező szakmai hétvégén kell részt vennie, ahonnan vasárnap déltájban fog csak hazaérni. :-/
Gonosz dolognak hangzik, de ebben az esetben a legjobb amit tehetek vele, és mindannyiunkkal, mert Laci ma reggel pl. már úgy ébredt, hogy azt mondta, fáradtabb, mint péntek este volt... És én is zombi vagyok. Ha belegondolok, hogy mikor Borit vártam, napi 10-12 órát aludtam... az igény most is meglenne bennem erre, amúgy is elég nagy alvásigényem van, de terhesen valódi álomszuszék vagyok/lennék.
Úgyhogy most óraátállítás következik. Mármint Bori biológiai órájának átállítása. :-) Egy hosszasabb délutáni alvásra, későbbi fekvésre, és későbbi kelésre. (Semmi extrémre nem gondoltunk, nem 10-ig akarunk aludni, csak jó lenne legalább néha 6 után kelni...)
10 megjegyzés:
Aha, nálunk ugyanez volt, Borcsi hajnalban kel, reggelre kidől, délután aludt vagy fél órát, az esti fürdetést meg csak most sikerült kitolni fél nyolcra. Én egyszerűen bedobok hozzá egy cumisüveg tejet hajnalban, azon elnyammog, még be is alszik talán, úgyhogy nálunk a kényelmes hét órás kelés van azóta :P (esetleg kipróbálhatnád, hátha)
Mikor fölébred fél 6 körül, ő is mindig kap egy üveg tápot, de elég kétesélyes, hogy ettől visszaalszik-e vagy sem. Ha igen, akkor ő is szunyál még 7-ig, de inkább nem, és akkor negyed óra motyogás után hangosan kezdi követelni, hogy ébredjünk már fel mi is, ő kezdeni akarja a napot...
Ajaj :).
Több okosság nincs a tarsolyomban, de jobb is talán :)
De ez legalább tényleg tök nagy okosság, abszolút az, mi is rém büszkék voltunk magunkra mikor kitaláltuk. :-) Főleg míg működött is. :-D
Pár hete nálunk is úgy működik a dolog, hogy beindítjuk a napot, és Bogi a reggeli után visszaalszik 1 órát. De sajna nekünk is kelni kell. Apuci munkába, én meg dologra fel... :)
Panka, most nézem, hogy ugyan azt a címet adtuk a mai bejegyzésünknek. :D
Ezt a korai kelést ismerem.Már négy éve.Én a cicit dugtam szájba és egyszer fordult elö, hogy Gréta visszaaludt:-((.Nálunk koránkelés a menö, most Dalma is ezt csinálja.Borkát viszont tényleg szép lassan át kell állitani egy délutáni csiccsikára, a délelöttit kukázni.És akkor nyugodt békés lesz még este is mindenki:-))))
Millió pusz a kis Pasizos tündérnek.
Micsoda cuki kis rózsaszín nyuszi :) És a kerti manó barátja is helyes :)
Drukkolok, hogy sikerüljön gyorsan átállítani az alvásidőt!
Sziasztok!
Ismét kéretlenül belekotyogok, de csak bíztatni szeretnélek Titeket.
Néhány hónapja nálunk is hasonló volt a helyzet, na jó, mi fél hétkor keltünk, de a nap további része hasonlóan zajlott.
Aztán jött a reformkor. :) Kb. 3-4 napos periódusokban mindig egy negyed órával később tettem le napközben aludni, és mostanra (1,5 év) elértük, hogy Lili délben alszik kb. két órát.
Nem volt egyszerű, és persze volt, hogy bármit csináltunk, aludni akart, és akkor hagytam is, de szép lassan eljutottunk ide.
Nem nálam van a bölcsek köve, de talán Nálatok is beválhat ez a "módszer".
Jaj, de édesek :))))
Heléna ugyanígy ébred... ma "kaptam tőle" másfél órát, de azt is úgy, hogy közben sokat simogattam...
Orsi, itt a címem: info@simoningrid.com
Köszönjük a tanácsokat, ötleteket, mi is a fokozatosság elvén szeretnénk haladni, remélem sikerül, majd beszámolok az eredményről.
A következő poszthoz már írtam is, hogy ma rögtön reggel fél 8-ig aludt Bori de ez csak egy látszólagos siker, ott leírtam az okokat. :-) Mindegy, legalább egyszer kicsit kipihentük magunkat.
Megjegyzés küldése