Játszósarok

Nem tudom más családokban hogy van ez, de nálunk Bori az alvásidőket leszámítva egész nap a nappaliban van, (vagy a konyhában, fürdőszobában, leginkább ott, ahol én) és igazából soha nem is gondoltuk komolyan, hogy ennek máshogy kéne lennie. Ehhez persze hozzátartozik, hogy a "hivatalos" gyerekszobája nem valami nagy, az ágya és a pelenkázó szekrénye mellett már elég minimális hely marad játszani. Azért néha fölmegyünk oda is, negyedórákra, de az a tér kevés Bori mozgékony természetének. (Így pedig, hogy végleg telezsúfoljuk, azaz két főre szabjuk, végképp szűkös lesz. Majd erről is beszámolok, de ott még folyamatban van az átalakítás.)

Szóval, mint mondtam, nincs is ezzel bajunk, de ahogy Borka egyre inkább meghódította magának a nappalit, és lassan már mindent beterítettek a játékai, melyeket jobb híján két műanyag ládában tartottunk itt lent, lassan elgondolkodtam, hogy valami más megoldás kéne.

''A" tervem, miszerint költözzünk egy hodálynagy házba, ahol egy táncteremnyi játszószobája lehet a gyermeknek, aránylag nehezen megvalósíthatónak tűnt, így maradt a "B" terv. :-)

Ez is remek terv, és némiképp kisebb anyagi- és energiaráfordítással megvalósíthattuk: kialakítottunk egy játszósarkot Borinak, amit igazán a magáénak érezhet. Vettünk neki egy kisasztalt két székkel - ez lassan mindenképp aktuálissá vált volna - valamint egy kis polcos szekrényt, amiben a játékait tárolhatja.

Bori meglepő módon, minden reményünket meghaladóan jól reagált erre a kis sarokra, na nem azt mondom, hogy most aztán csak a szőnyeg által kijelölt határok közt játszik, de tény, hogy rengeteget tevékenykedik ott, és ezáltal, ha nem is rohamosan, de némiképp csökkent az egy négyzetméterre eső játékok százalákos aránya a szoba egyéb területein - ami egy kicsit rendezettebb külsőt kölcsönöz a helyiségnek. :-) (A játszósaroknak egyetlen komoly szépséghibája, hogy kénytelenek voltunk a kellős közepére tenni a tévét, most nem kezdek magyarázkodni, hogy mi alig, és szinte sose, de egyébként tényleg ez az igazság, napközben meg pláne sosincs bekapcsolva, Bori tükörnek használja, és rendszeresen üdvözli benne a babát, vagyis visszacsillanó tükörképét. :-) )

Ennyi felvezetés után, íme néhány kép a Borka-kuckóról:

(Azért azt ugye nem kell mondanom, hogy aktív használat közben nem így néz ki... Ez a standby állapot. ;-) )

Egyébként erről a csajsziról beszélek itt ni, akinek még meg sem született a kistesója, de máris folyton picibabásat játszik, hencsereg a földön, és elképesztően huncut pofikat vág. :-) (Frappánsan beleszőttem ebbe a posztba ezt a két édes képet, igaz? :-D)